Manapság a mentőszolgálat már egy természetes dolognak számít. A mindennapok során akár naponta többször is találkozunk mentőautóval, amely épp szirénázva száguld, hogy valakinek segítséget nyújtson. Azonban ez nem volt mindig így!
A magyarországi mentőszolgálat történelmére elég pár száz évet visszatekinteni, hogy megérkezzünk a kezdetekhez – a betegszállítás történelme egyáltalán nem ölel fel annyi időt, mint ahogy azt elsőre gondolnánk.
Ebben a cikkben most egy kis utazást teszünk a történelembe – ellátogatunk azokra a történelmi fordulópontokra, és megismerjük a magyar mentőszolgálat kialakulásának a mérföldköveit.
Tartson velünk Ön is ezen az úton!
A kezdetek előtt: Mi volt a mentőszolgálat előtt?
Felmerülhet a kérdés, hogy milyen testület végezte a mentést és az orvosi ellátást a mentőszolgálat előtt?
Hazánkban 1770-ben indult ez az egyetemi orvosképzés, ezelőtt pedig kevés olyan szakembert lehetett találni, aki jártas volt a sérülések és a betegségek kezelésében. Az orvosok kis létszámából adódóan sokszor borbély-sebészt hívtak a sérülések ellátására.
Az orvosképzés indulásával majdnem egy időben egyre több rendeletet látott napvilágot, amelyek az elsősegélynyújtásról nyilatkoztak. I. Ferenc 1799-ben hozott rendelete elsősorban laikusoknak íródott, amelyben részletes tájékoztatás állt a lakosság rendelkezésére arról, hogyan tudnak bajba jutott embertársaiknak segíteni, ha baleset éri őket.
A rendeleteket pedig szakkönyvek követték újabb és újabb útmutatókkal: az elsősegélynyújtás nemcsak az egyetem, hanem a lakosság köreiben is egyre nagyobb népszerűségnek örvendett.
Az első lépések
1886-ot írtunk, amikor Temesváron egy tragédia mentén egy lakos a folyóba esett és életét vesztette. A szemtanúk közül senki sem tudott segíteni a fuldoklón.
Ez az esemény azonban nem mindenkit hagyott nyugodni: következményképp helyi orvosok és laikusok a tragédia után megalapították Temesváron Magyarország első mentőszolgálatát.
Azonban a fővárosi orvosok sem tétlenkedtek: Dr. Kresz Géza fővárosi tisztifőorvos kezei közé vette a mentésügy szervezését, majd 1887. május 8-án sor került a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME) alapító gyűlésére is.
A kiváló szervezésnek köszönhetően az Egyesület két nappal a gyűlés után már munkába is állt, majd nem sokkal utána az ország legjobban irányított mentőintézményévé vált, 1902-ben pedig az első mentőgépkocsit is elindították az országban.
A BÖME országos reformjai
Nemcsak Budapesten belül, hanem egész Magyarországon reformálta a BÖME a segítségnyújtást.
Az Egyesület kulcsfontosságú szerepet vállalt a vidéki mentőegyesület folyamatainak a támogatásában és megszervezésében, így a fővároson kívül is korszerűsített mentőszolgálatok tudtak segíteni a bajbajutottakon. Munkájuknak köszönhetően 1912-re már 13 városban működött remek szervezettségű, korszerű mentőszolgálat, 1926-ban pedig az országos mentésszervezés is megkezdődött.
A BÖME szüntelenül újabb és újabb ellátásokat alkalmazott, hogy az akkori legmodernebb eszközökkel és praktikákkal a leghatékonyabb kezeléseket nyújtsa – olyan módszereket alkalmaztak, amik előttük az országban addig ismeretlenek voltak.
A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület 61 évnyi korszakalkotó munka után 1948-ban államosították, utódja pedig a mai napig tevékenykedő Országos Mentőszolgálat (OMSZ) lett.
A XX. század második fele és az OMSZ
Az államosítás után az OMSZ folytatta az elsősegélynyújtás és a mentőszolgálat fejlesztését az országban.
1954-ben elindult Budapesten az első rohamkocsi, amivel egyetemben megkezdődött az intenzív betegellátás is. A hatvanas évekre az OMSZ vezető pozíciót foglalt el a helyszíni újraélesztés, a helyszíni altatás majd a pacemaker, illetve a helyszíni elektroterápiák kidolgozásában és alkalmazásában is.
A hetvenes évektől pedig megkezdődött a rohamkocsi-hálózat kialakítása és a járművek korszerűsítése, fejlesztése.
Így fest napjainkban a mentőszolgálat
Napjainkban az OMSZ 19 mentésirányító szakasszal rendelkezik és több, mint 700 járműve a nap 24 órájában készenlétben áll, hogy bárhol és bármikor tudjanak szolgálatot teljesíteni.
A mentőkocsik között megtalálhatóak speciális rendeltetésű mentőüzemek is, mint például a gyermeki rohamkocsi és az eset-roham és betegszállító mentőegységek, illetve a légimentést és a sürgős légiszállítást végző helikopterek is.
Az OMSZ közel 8500 dolgozója évente több, mint 1.2 millió mentőfeladatot teljesít.
Történelmi értékek az MV Betegszállításnál is
Fontos, hogy emlékezzünk azokra, akik elhivatottságukkal és szakértelmükkel akár az életüket szentelték annak a nemes feladatnak, hogy mindenki számára elérhető legyen a segítség, a nap bármely időszakában, az ország bármely pontján.
A BÖME munkássága szervesen hozzájárult a magyar mentőszolgálat kialakításához és korszerűsítéséhez – az ő erőfeszítéseik nélkül az elsősegélynyújtás és a betegszállítás nem fejlődhetett volna ilyen gyors ütemben az évek során.
Az ő munkásságukat inspirációnak tekintve törekszünk mi is arra, hogy járműveink a legkorszerűbb felszereltséggel rendelkezzenek, annak érdekében, hogy a beteg biztonságban és képzett szakemberek társaságában jusson el a kórházba, majd haza.
Ha Ön is szeretne megtudni többet a betegszállítási szolgáltatásunkról, vagy magán betegszállítást szeretne rendelni, vegye fel velünk bátran a kapcsolatot!