A legtöbben akkor foglalkoznak az ajánlott szűrővizsgálatokkal és kontrollvizsgálatokkal, amikor már kialakult valamilyen betegség. Sőt, sokan még akkor is késleltetik a szakember felkeresését mondván: „1-2 nap és kijövök belőle.”
Ez a fajta hozzáállás abban is megmutatkozik, hogy még mindig sokan nem ismerik a különbséget a kontrollvizsgálat és a szűrővizsgálat között.
Szerencsére egyre többen döntenek úgy, hogy panaszmentesen is részt vesznek különféle szűréseken, így egyre többen értik azt is, hogy a szűrővizsgálatok és a kontrollvizsgálatok más célt szolgálnak.
Nincs szükség egészségügyi végzettségre ahhoz, hogy valaki tudatosan tegyen egészsége megőrzéséért. Ehhez sokszor a szűrővizsgálatok jelentik az első lépést.
Ezért most bejegyzésünkben megmutatjuk, mi a különbség a kontrollvizsgálat és a szűrővizsgálat között, mikor melyikre van szükség, milyen vizsgálatok ajánlottak különböző életkorokban, és miért nem érdemes halogatni ezeket.
Kontrollvizsgálat és szűrővizsgálat – hasonlóan hangzik, mégsem ugyanaz
Érdemes a fogalmak tisztázásával kezdeni, hogy könnyebb legyen megérteni, miért fontos ez a vizsgálattípus.
Természetesen nem bonyolult orvosi fogalmakról van szó. Néhány kisebb, de lényeges különbség jól szemlélteti, miben tér el a szűrés a kontrolltól.
Kezdjük az utóbbival.
Mikor járunk kontrollvizsgálatra?
A kontrollvizsgálat minden esetben egy már ismert betegséghez vagy kezelési folyamathoz kapcsolódik. Fontos velejárója, hogy gyakran műtétet, hosszabb gyógyulási időszakot vagy tartós kezelést követ.
A kontrollvizsgálat célja az ismert állapot nyomon követése. Ilyenkor az orvos azt ellenőrzi, hogyan változott a páciens állapota az előző vizsgálathoz képest.
Kezelések vagy műtétek után időszakos kontrollvizsgálatokra lehet szükség, de a gyógyszeres kezelés vagy a rehabilitáció eredményességének nyomon követése is ezek során történik.
Krónikus betegségek esetén a rendszeres kontrollvizsgálatok különösen fontosak. Segítségükkel időben felismerhető az állapotromlás, ellenőrizhető a kezelés eredményessége, szükség esetén pedig módosítható a terápia, még mielőtt súlyosabb szövődmények alakulnának ki.
Gyorsabb lefolyású betegségek esetén előfordulhat, hogy csak egy-két kontrollvizsgálatra van szükség, más esetekben viszont éveken át vagy akár élethosszig tartó ellenőrzés válik indokolttá.
Néhány példa, amikor a kontrollvizsgálat a rutin része lesz:
- Csípőprotézis elhelyezése után,
- stroke után,
- daganatos betegségeket követően,
- cukorbetegség esetén,
- magas vérnyomás esetén,
- szívműtét után.
Szűrővizsgálatok – mikor induljon útnak a páciens?
Léteznek olyan ajánlott vizsgálatok, amelyeken panaszmentesen is érdemes részt venni a hosszú távú egészségmegőrzés érdekében. Ezek többsége életkorhoz, nemhez vagy egyéni kockázati tényezőkhöz kapcsolódik.
A szűrővizsgálatok célja nem egy már ismert betegség ellenőrzése, hanem olyan elváltozások felismerése, amelyek még nem okoznak tüneteket.
Vagy csak nem tud róluk a páciens.
Pontosan ez magyarázza a szűrővizsgálatok jelentőségét. Számos betegség hosszú ideig teljesen tünetmentesen fejlődik, miközben a szervezetben már kimutathatóak az első elváltozások. Mire panaszok jelentkeznek, a kezelés sok esetben jóval nehezebb lehet, mint korai felismerés esetén.
Számos súlyos betegség hónapokig vagy akár évekig is tünetmentes maradhat. Az ajánlott szűrővizsgálatok többek között az alábbi betegségek korai felismerését szolgálják.
- Vastagbélrák,
- emlődaganat,
- méhnyakrák,
- vérnyomásproblémák,
- cukorbetegség,
- prosztatabetegségek.
Röviden a különbségekről:
Mi történhet, ha elmaradnak a vizsgálatok?
Sajnos előfordul, hogy a beteg nem tud részt venni a vizsgálatokon, legyen szó kontrollvizsgálatról vagy szűrővizsgálatról. Ennek számos oka lehet: közlekedési nehézségek, mozgásszervi problémák, egészségi állapot vagy akár a zsúfolt napirend.
A vizsgálatok elmulasztásának következményei attól függnek, hogy kontrollvizsgálatról vagy szűrővizsgálatról van szó, illetve milyen egészségügyi állapot miatt lenne rá szükség.
Mi történik, ha kihagy egy kontrollvizsgálatot?
Ha valaki rendszeres – például heti vagy havi – kontrollvizsgálatokon vesz részt, általában van lehetőség egy-egy időpont pótlására. Az évente vagy hosszabb időközönként esedékes kontrollok elmulasztása azonban már nagyobb kockázatot jelenthet.
Éppen ezért fontos, hogy a beteg lehetőség szerint minden előírt kontrollvizsgálaton megjelenjen. Ellenkező esetben késhet a kezelési terv módosítása, elmaradhat a gyógyszerek felülvizsgálata, vagy az orvos nem tudja megfelelően nyomon követni egy seb gyógyulását.
Súlyosabb esetekben a laboreredmények értékelése vagy a rehabilitáció előrehaladásának ellenőrzése is elmaradhat. Ilyenkor könnyen romolhat a beteg állapota, és nem várt szövődmények is kialakulhatnak.
Elmulasztottam egy szűrővizsgálatot: tartanom kell valamitől?
Ez is gyakori kérdés, amelyre nem lehet minden esetben egyértelmű választ adni. A szűrővizsgálatok célja a betegségek korai felismerése, ezért a következmények sokszor csak később jelentkeznek.
A legnagyobb kockázat az, hogy egy fejlődő szakaszban lévő betegség rejtve marad. Mire tüneteket okoz, előfordulhat, hogy már előrehaladottabb stádiumban van, így a kezelése is nehezebbé válhat.
Számos súlyos betegség – különösen egyes daganatos megbetegedések, a magas vérnyomás vagy a 2-es típusú cukorbetegség – hosszú ideig kevés vagy semmilyen panaszt nem okoz.
Ezért fontos megérteni, hogy nem attól egészséges valaki, mert nem érzi jelét a betegségnek. A panaszmentesség önmagában nem zárja ki egy betegség jelenlétét.
Éppen ezért kiemelt szerepe van az egészségtudatosságnak. Számos nemzetközi kutatás is alátámasztja, hogy rengeteg halálesetet sikerül elkerülni, mert az orvosok már korai stádiumban észleltek például rákos sejteket – hála a szűréseknek.
Ezek a szűrővizsgálatok ajánlottak különböző életkorokban
Természetesen minden ember egészségi állapota egyedi, ezért a szűrővizsgálatok szükségességét az életkor mellett a családi kórelőzmény, az életmód és az egyéni kockázati tényezők is befolyásolják. Ennek ellenére vannak olyan általános ajánlások, amelyeket érdemes követni.
Milyen vizsgálatok ajánlottak 40 év alatt?
Ebben az életkorban orvosi ajánlások szerint 3-5 évente érdemes részt venni szűrésen – ha nincs egyéb panasz. Milyen szűrések ajánlottak?
- Vérnyomásvizsgálat,
- laborvizsgálat (orvosi javaslat szerint),
- fogászati szűrés,
- szükség szerint szemészeti vizsgálat,
- nőgyógyászati szűrés, valamint 25 éves kortól méhnyakszűrés,
- bőrgyógyászati szűrés különösen fokozott UV-terhelés mellett.
Ezek az ajánlott szűrővizsgálatok 40–50 éves kor között
Fontos, hogy a 40 év feletti páciensek évenként legalább egy alkalommal részt vegyenek a szűréseken. Ajánlott vizsgálatok:
- Vércukor- és koleszterinszint ellenőrzése,
- szükség szerint EKG,
- szemészeti vizsgálat,
- vastagbélrákszűrés az orvosi ajánlásoknak megfelelően,
- férfiaknál prosztatavizsgálat – szükség szerint,
- nőknél emlő- és méhnyakszűrés,
- bőrgyógyászati szűrővizsgálat.
Milyen szűréseken érdemes részt venni 50 év felett?
50 éves kor felett egyre nagyobb jelentősége van a rendszeres célzott szűréseknek, hiszen számos betegségnek megnő az előfordulási gyakorisága ebben az életkorban. Kiemelten ajánlott:
- Szív- és érrendszeri állapotfelmérés,
- csontritkulásszűrés,
- életkornak megfelelő daganatszűrések,
- szemészeti vizsgálat,
- szükség szerint hallásvizsgálat,
- bőrgyógyászati szűrés.
Hogyan juthat el egy kontrollvizsgálatra vagy szűrésre?
Az ajánlott szűrő- és kontrollvizsgálatok jelentősen hozzájárulhatnak az egészség hosszú távú megőrzéséhez. Az időpont lefoglalása azonban legtöbbször csak az első lépés.
Sokan azért halogatják a vizsgálatokat, mert nem tudják biztonságosan megoldani az oda- és hazautazást.
Ez különösen igaz az idősekre, a mozgásukban korlátozottakra, a műtét után lábadozó betegekre vagy azokra, akik hosszabb távolságot kénytelenek megtenni egy szakrendelés vagy kontrollvizsgálat miatt.
Mások ugyan képesek önállóan közlekedni, de az utazás számukra már jelentős fizikai megterhelést jelenthet. Az is gyakori, hogy egy speciális vizsgálat csak egy távolabbi városban vagy Budapesten érhető el, ezért az utazás megszervezése komoly kihívássá válik – például ilyenkor lehet szükség a vidéki betegszállításra.
A magán betegszállítás Budapesten belül és országosan is megoldást jelenthet. A szolgáltatás célja, hogy a páciens biztonságosan, kényelmesen és kiszámítható körülmények között jusson el a vizsgálatra, majd szükség esetén onnan haza.
Az MV Betegszállításnál ezért kiemelten figyelünk arra, hogy az utazás a lehető legkisebb terhet rója a betegre és hozzátartozóira.
Az MV Betegszállításnál úgy gondoljuk, hogy ezek a privát betegszállítás legfőbb előnyei:
- pontos érkezés,
- kényelmes és biztonságos körülmények,
- oda-vissza szállítás,
- a hozzátartozók tehermentesítése.
Az ajánlott vizsgálatok csak akkor érnek valamit, ha el is jut ezekre
Az egészségtudatos emberek abban különböznek másoktól, hogy felismerték: a szűrővizsgálat nemcsak időseknek szól, a kontrollvizsgálat pedig nem formalitás!
Bár a két vizsgálattípus eltérő célt szolgál, közös bennük, hogy hozzájárulnak az egészség hosszú távú megőrzéséhez, illetve a már megkezdett kezelések eredményességéhez. Éppen ezért nem érdemes halogatni egyiket sem.
Ha pedig az utazás jelentene akadályt, érdemes olyan megoldást választani, amely biztonságosan és kényelmesen segít eljutni a vizsgálatra.
Munkatársaink az MV Betegszállításnál abban segítenek, hogy az utazás ne legyen akadálya a szükséges vizsgálatoknak. Keressen bennünket bizalommal!
Telefon: +36 30 130 3332